Tudom, tudom, elég rég volt már mikor utoljára írtam az útilapumba hát ez van nem gyakran szoktam utazgatni, egyedül meg főleg unalmas főleg Budapestre felmenni, ami elég hosszú 3 órás út.
de tegnap egy érdekes kirándulásban volt részem amit jó barátommal osztottam meg, és egy teljes napon át tartott.
Így kezdődött:
reggel az 5:34 es vonattal indultunk Volna ha nem késett volna vagy fél órát, ami elég ritkaságszámba megy ezen a vonalon hisz általában mindig pontos szokott lenni, mivel barátom hetenként megy vele dolgozni a fővárosba, és jön haza hétvégére. Jó ködös idő volt, de ahogy felkelt a nap, és kezdett felszállni a köd, szép látványt mutatott amit le kellett fotóznom.
megérkezett a vonat, szerencsére nem sokan voltak rajta így volt ülőhely rendesen. megint fülkés vagonok voltak, így leültünk egybe és szunya.
Sikerült behoznia a vonatnak a késést és már negyed 9 re ott voltunk a keletibe. irány a metró, indulás barátom apartmanjára mert ki kellett fizetnie a lakbért és majd visszafelé hazahozni pár cuccot.
Mit mondjak szerencsés választás a kis lakás mert csendes környezetbe van, nem vékonyak a falak, és nincs messze a munkahelytől. Mondhatni tökéletes. le is cuccoltam, nem akartam a pulóvert (felesleges volt vinni, de ősök rám erőltették hátha hideg lesz, hát nem volt XD) és az elemózsiát magammal vinni, csak vizet.
Kis pihenő után elindultunk ki a nyugatiba mert onnan indul a 291 es busz ami felvisz a libegőhöz.
Útközbe ebédként csípős chilis gyros, ugyanis nagy gyros gourmet ek vagyunk mindketten. Isteni volt.
A metró szinte mindig tömve volt, szerencsére a busz nem. hegyen fel hegyen le vezetett az út, ami szép házak mellett vitt, talán még a rózsadomb mellett is elvitt. sajna elég piszkos volt az üveg, így nem volt érdemes fotózni.
odaértünk, és észrevettük hogy annak idején mikor legutóbb libegőn jártunk, én kb 15 éve ő vagy 25 akkor sokkal több büfé és étterem volt, most meg csak 1 a felső szinten meg szinte semmi.
kifizettük a jegyet és már vitt is fel a magasba a libegő.
Hát az élmény maradt, ami piszok jó házak kertek fák felett suhanni, mondjuk sokkal nagyobb fák nőttek, és jobban be lett építve mint amit legutóbb láttam. A nagyobb fák koronája megritkítva hogy pont kiférjen a szék közte. Nem tudom mi a véleménye az ott lakóknak arról hogy akárki aki fellibeg beláthat az ablakon, de én valahogy nem annyira szeretném. XD
Felérve a hegyre irány a kilátó. félve tekintettünk a közeledő zivatarfelhőkre esélyesek voltak arra hogy tönkretegyék a kirándulást.
felérve a kilátó első szintjére, erős hideg szél csapott meg, kellett volna valami kabát, de semmi olyan nem volt nálam, a kilátás viszont kárpótolt a fázásért. pompás kilátás tárult az egész városra és a környező településekre.
De mikor fel akartunk menni a kilátó tetejére ahonnan a 70 gigapixeles panoráma készült a városról, hát nem lehetett mert pont karbantartás volt. affene.
Elidőztünk ott egy darabig, aztán irány az erdő, egyik kis ösvényen fel a másikon le, fenséges volt a csend a természet, a madárcsicsergés a hegymászás az ereszkedés, áh kihagyhatatlan volt. Sok szép képet készítettem mind a libegőn mind az erdőben.
mit mondjak jól bejártuk az erdőt, keringtünk, de nem tévedtünk el hála a GPS nek. kisvasút megállóig is elnéztünk, szerencsére pont akkor jött a vonat, de mivel oda vissza jegyet vettünk libegőre így azzal kellett visszamenni, pedig jó lett volna vonatozni is XD na mindegy majd jövőre. vissza másik ösvényen a libegőhöz és irány visszafelé.
hát a libegőn visszafelé vár ám a kilátás, gyönyörű volt. leérve már várt a busz, így arra se kellett várni. szinte minden összejött, nem kellett szinte semmire várni, csak a reggeli vonatra.
visszaértünk az apartmanba, lepihentünk, mert már mindkettőnk lába elég ólomsúlyú volt a sok barangolástól.
aztán irány a keleti, mert nem kéne lekésni az utolsó vonatot. a nyugatinál megnéztem a Westendet, főleg az új kávézó az amerikai Starbucks érdekelt, hát mit mondjak, westendbe nem annyira érdemes vásárolni egy olyan vidékinek mint én, piszok drága minden. csak egy táblát láttam a starbucks ba hogy kis adag frappucsinó 560 ft
Ájíííj. Inkább passz. és irány a keleti. Ott még volt idő elmenni az Aréna plaza ba és bevágni egy török gyrost. teljesen más mint a többi, máshogy van ízesítve, de fenséges.
Aztán irány a vonat, felszállás és este 9re már itthon is voltam, lefáradva, szinte zuhantam az ágyba és másnap 10 ig fel se ébredtem.
Hát ennyi lett volna. képeket mellékelek picasa webalbumomba, és a legszebbeket deviantArt ra is feltöltöm
2010. augusztus 10., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)